Tájékoztató belső visszaélés-bejelentési rendszerről

A foglalkoztató a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló  2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban Panasztörvény) 25.§-a szerinti információ-nyújtási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget:

1. A FOGLALKOZTATÓ MEGNEVEZÉSE: Luckympex Kft

Székhelye: 7400 Kaposvár, Kőhárs u. 14.

(a továbbiakban: Foglalkoztató)

1. A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSE:

1. A Foglalkoztató belső visszaélés-bejelentési rendszerét megbízás alapján Dr. Szabó Tibor bejelentővédelmi ügyvéd (Kamarai azonosító: 36059329, Székhely: 7400 Kaposvár, Ezredév utca 1. fsz. 1. – Telefon: 06 30 650 5422, E-mail: office@drszt.hu Internet: www.drszabotibor.hu) működteti.
2. A bejelentések fogadása Dr. Szabó Tibor bejelentővédelmi ügyvéd alábbi elérhetőségein történik:

Személyesen: 7400 Kaposvár, Ezredév utca 1. fsz. 1. szám alatt, munkanapokon 9-15 óráig, egyeztetett időpontban

Levélben: 7400 Kaposvár, Pf. 393.

Telefonon: a 06 30 650 5422 telefonszámon. A telefonbeszélgetést nem rögzítik.

E-mailben: office@drszt.hu

Interneten: www.drszabotibor.hu/bejelentes

3. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás:

3.1.  A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Ha a foglalkoztató a munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapított meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető.

3.2. Bejelentésre jogosult személyek: a bejelentésre jogosult személyek körét teljes körűen a  Panasztörvény 20.§ /2/-/3/ bekezdése tartalmazza. Ez alapján bejelentésre jogosult például a foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tagja, részvényese,  illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító illetve megbízott irányítása alatt álló személy, a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes.

3.3. A bejelentés megtétele: A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni.

3.4. A bejelentése kivizsgálásának főbb szabályai: A Foglalkoztató a  bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. E határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani

3.4. A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
2. a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

3.5. Intézkedések a visszaélések orvoslására

A bejelentés kivizsgálása során a Foglalkoztatónak értékelnie kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentés szerinti visszaélések orvoslására.

3.6. A bejelentő tájékoztatása

A bejelentővédelmi ügyvéd írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

3.7. Adatkezelési szabályok

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kell kezelni. A belső visszaélés-bejelentésben kezelt személyes adatok kezelésére a Panasztörvény 26-27.§-ai alkalmazandók.

3.8. A visszaélést bejelentők védelme

3.8.1. A visszaélést bejelentők védelmére a Panasztörvény 41-49.§-ai alkalmazandók. Ezek alapján minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

1. amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
2. amelyet a bejelentő jogviszonyával vagy kapcsolatával összefüggésben valósítanak meg,

jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

3.8.2. E bejelentővédelmi jogok csak a jogszerűen megtett bejelentésre vonatkoznak

3.8.3. A bejelentővédelmi jogok teljes köre csak az uniós jog hatálya alá tartozó jogsértések bejelentőire vonatkozik, ideértve azt az esetet is, amikor a bejelentő alapos okkal feltételezi, hogy bejelentése az uniós jog megsértésére vonatkozik, bár valójában nem az.

3.8.4. Az uniós jogon kívüli, haza jogszabályt sértő cselekmény bejelentője kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.8.5. A törvény által védett titok – pl. ügyvédi titok – megsértésével tett bejelentésre sem vonatkozik a bejelentővédelem teljes arzenálja, a bejelentő kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.9. A rosszhiszemű bejelentés következményei

3.9.1. A rosszhiszemű bejelentőt nem illetik meg a Panasztörvényben írt bejelentővédelmi jogok.

3.9.2.  Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

3.9.3. A bejelentés nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a rágalmazás bűncselekményét követi el, aki  valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, ezért vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 226.§ és 229.§-át)

A Btk. szerint a becsületsértés bűncselekményét követi el, aki  a Btk.  226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 227.§ és 229.§-át)

III.  TÁJÉKOZTATÓ A PANASZTÖRVÉNY SZERINTI VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREKRŐL ÉS ELJÁRÁSOKRÓL

1. A belső visszaélés-bejelentési rendszert az állami szerveknél – mint foglalkoztatóknál – is létre kell hozni, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül.
2. Helyi önkormányzatnál, mint foglalkoztatónál, az állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél és  az állam vagy a  helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságoknál akkor kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha foglalkoztatotti létszámuk eléri az 50 főt.

3. A 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata nem köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.
4. Egyebekben az állami, önkormányzati szerveknél működő belső visszaélés-bejelentési rendszerre a foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait kell alkalmazni, Panasztörvényben írt eltérésekkel.
5. Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk a következő állami szerveknek:
6. a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
7. b) a Gazdasági Versenyhivatal,
8. c) az Integritás Hatóság,
9. d) a Közbeszerzési Hatóság,
10. e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
11. f) a Magyar Nemzeti Bank,
12. g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
13. h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
14. i) az Országos Atomenergia Hivatal és
15. j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

Az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert az  érintett  szervnél  egy erre a  célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti.  Az így  kijelölt személyeknek az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk. 

Az  elkülönített  visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet. 

A elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére egyebekben a Panasztörvény  közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Kaposvár, 2023. november 21.
Luckympex Kft